Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás / KEHOP-1.2.1

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás, illetve a klímatudatos magatartásformák elterjesztésére irányuló szemléletformáló tevékenységek megvalósítására Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás KEHOP-1.2.1.  Magyarország Kormányának felhívása civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik részére klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megteremtése érdekében.  A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítását, továbbá a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítását.

A cél elérését a Kormány civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik együttműködésével tervezi megvalósítani, jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. 
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: 
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 5-20 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig; 
– a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít. 
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy: 
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításához, valamint a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megteremtéséhez, a társadalom klímatudatosságának eléréséhez; 
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. 

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 
1.1. A felhívás indokoltsága és célja 
A Partnerségi megállapodás célul tűzte ki az EU 5. tematikus céljának megfelelően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítását. 
A klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érinti. Magyarország éghajlatában a regionális klímamodellek alapján magasabb átlaghőmérséklettel, kismértékben csökkenő és a téli félévre koncentrálódó csapadékkal, nagyobb potenciális párolgással kell számolni. Emellett várható a szélsőséges időjárási események (felhőszakadás, szélvihar, hőhullámok), az árvizek és erdőtüzek gyakoriságának és intenzitásának növekedése is, valamint új kártevők és betegségek megjelenése, a természetes ökoszisztéma, valamint ezzel szoros összefüggésben az agrárgazdálkodási lehetőségek változása. A vízgazdálkodás infrastruktúrájának így a jövőben a rendkívüli árvizek és az aszály egyaránt kihívást jelent majd. 
Hazánk globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység Magyarországon belül is igen nagy területi különbséget mutat. Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága eredményeképpen – minél alacsonyabb területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. Kiemelten fontos ezért a helyi és a vonzáskörzeten alapuló térségi szintű klímastratégiák kidolgozása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést elősegítő helyi kapacitások megerősítése. 
További jelentős probléma, hogy a lakosság klímatudatossága, valamint az éghajlatváltozás helyi hatásairól való ismerete alacsony szintű. A 15 éves és idősebb magyar lakosság körében végzett reprezentatív felmérés (Cognative kutatás, 2009) kimutatta, hogy ugyan egyre többen tudnak a sarki és magashegységi jég és hó megolvadásának jelenségéről, az éghajlatváltozás hazánkat érintő hatásait – például elsivatagosodást és tartós szárazságot – jóval kevesebben ismerik. Ezért kiemelten fontos feladat a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás erősítése. 
Az Európai Bizottság 2013 áprilisában, közleményben hozta nyilvánosságra az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia tervezetét, amelyet a Környezetvédelmi Tanács 2013. június 18-i közleményében hagyott jóvá. A stratégia a 3. intézkedés keretében szorgalmazza a települések adaptációs erőfeszítéseit, elsősorban helyi adaptációs stratégiák elfogadására és szemléletformálási intézkedések megvalósítására irányuló önkéntes kötelezettségek kezdeményezése révén, míg a 4. intézkedés közvetlenül az ismeretbeli hiányosságok felszámolását célozza. 
Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája szintén kiemelt hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, valamint az üvegházhatású gázok 2030-ig (kitekintéssel 2050-ig) tartó csökkentésére vonatkozóan. Az éghajlati alkalmazkodás céljaként a nemzeti természeti, humán, társadalmi és gazdasági erőforrások készleteinek és minőségének megóvását, a változó külső feltételekhez való rugalmas természeti, társadalmi-gazdasági alkalmazkodást határozza meg, amelynek legfontosabb eszköze a várható változásokra időben történő felkészülés, eredményességének alapvető feltétele pedig, hogy a felkészülés széleskörű partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között valósuljon meg. Ennek megteremtése érdekében növelni kell az éghajlatváltozással, a megelőzési és alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottságot. 
Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. Az áttérés elsődleges hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés szándéka. A 2014-es adatok szerint Magyarország 1990-hez képest 40%-kal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással rendelkezik. A 2014-ig tartó tényadatokat követően az előrevetített trend tekintetében 1990-hez képest 2030-ra 29% és 64% közötti csökkenés várható, 2050-re pedig a csökkenés 34% és 76% közötti lehet. Alapvető cél, hogy a költséghatékony és egyúttal a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató magyarországi dekarbonizációnak 2050-re 52-77% közé kell esnie a 1990-es évhez képest. 
Az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentése és a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében jelen felhívás egyik célja a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása, helyi szintű klímastratégiai dokumentumok kidolgozásával. A klímastratégiák végrehajtása, illetve a klímaváltozást okozó társadalmi tevékenységek megváltoztatása elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása nélkül. Ennek megfelelően a felhívás alapvető célja a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztás, valamint széleskörű szemléletformálási programok megvalósítása. 
Jelen konstrukció keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzéseknek. 
1.2. A rendelkezésre álló forrás 
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,59 milliárd Ft. 
Jelen felhívás forrását a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 150 db. 
1.3. A támogatás háttere 
Jelen felhívást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatósága (IH) hirdeti meg a mindenkor hatályos éves fejlesztési keret alapján. 
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében 4 db horizontális célnak kell érvényesülnie, amelyek egyike a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása. E horizontális cél elérését legközvetlenebbül a KEHOP 1. prioritási tengelye szolgálja, amely megnevezésében – “Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” – is egyértelműen tükrözi a kitűzött célt. A KEHOP 1. prioritás tengelyének első specifikus célkitűzése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis megteremtése, beleértve ebbe nem csak a nélkülözhetetlen szakmai tudásbázis megteremtését, hanem egyben a társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítését, a lehetséges és szükséges klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tevékenységek, követendő magatartás-minták megismertetetését is. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és a helyi klímastratégiák kidolgozása révén bővülnek a lakosság, a helyi köz- és gazdasági szereplők klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága. 
A szélesen értelmezett – a lakosság mellett a vállalkozói, közintézményi szereplőket is magában foglaló – társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek hiánya meghiúsíthatja a várható változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Ennek elkerülése érdekében a KEHOP 1.2.1 intézkedése a hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megteremtésére irányul. A klímaváltozás hatásai térségenként rendkívül változatosak, így az azokhoz való alkalmazkodási programok és intézkedések minél alacsonyabb területi szinten valósíthatók meg hatékonyan. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások, lehetőségek, feladatok meghatározása – a helyi érdekeltek bevonásával zajló partnerségi folyamat keretében – kulcsfontosságú a hatékony adaptációhoz. Ennek elősegítése érdekében a támogatások helyi klímastratégiák kialakítására irányulnak. A klímastratégiák sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása, amelyet célzott, a klímaváltozás mérséklését, azaz a megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is kiterjedő szemléletformálási akciók támogatása révén kell elősegíteni. 

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE 
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását. 
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja. 

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek 
A 3.1.1.1. pontban meghatározott tevékenység kötelezően elvégzendő minden 5000 fő vagy annál magasabb lakosszámú helyi önkormányzat esetén. Továbbá minimum egy tevékenységet a 3.1.1.2., valamint minimum egy tevékenységet a 3.1.2.2. pontban felsorolt tevékenységek közül megvalósítani szükséges, a kidolgozott klímastratégiával összhangban. 
5000 főnél kisebb lakosszámú helyi önkormányzat esetén: 
A 3.1.1.1. pontban meghatározott tevékenység opcionálisan elvégezhető. Kötelezően elvégzendő minimum egy tevékenység a 3.1.1.2., valamint minimum egy tevékenység a 3.1.2.2. pontban felsorolt tevékenységek közül. 
Azon helyi önkormányzatok, amelyek számára a KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 azonosító számú “Klímastratégia kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című projekt keretében klímastratégia kerül kidolgozásra, a 3.1.1.1. pontban meghatározott tevékenységre nem adhatják be a támogatási kérelmüket. Ezen önkormányzatok számára a KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 projekt keretében kidolgozott klímastratégiával összhangban kötelezően elvégzendő minimum egy tevékenység a 3.1.1.2. pontban, valamint minimum egy tevékenység a 3.1.2.2. pontban felsorolt tevékenységek közül. 
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek 
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan: 
a) helyi klímastratégia kidolgozása helyi önkormányzatok részére; 
b) intézményi, települési illetve több településen átívelő, interaktív tematikus szemléletformálási programsorozatok szervezése és lebonyolítása; 
c) települési figyelemfelhívó akciók megvalósítása; 
d) helyi szereplők szemléletformálása, ennek keretében: tájékoztató előadások/workshopok/fórumok szervezése és lebonyolítása a projektben érintett intézmények munkavállalói számára; 
e) gyakorlatorientált ismereteket átadó, pozitív, a mindennapos tevékenységekbe integrálható, jól alkalmazható példákat közvetítő térségi és helyi tanulmányi versenyek szakmai előkészítése és lebonyolítása.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI 
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe. 
4.1. Támogatást igénylők köre 
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be: 
Helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulása 
KSH szerinti gazdálkodási forma kód alapján: 
– 321, Helyi önkormányzat 
– 327, Helyi önkormányzatok társulása 
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség. 
Önállóan nem, kizárólag konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek: 
Civil szervezetek 
– 517, Egyéb szövetség 
– 529, Egyéb egyesület 
– 561, Közalapítvány 
– 563, Egyéb alapítvány önálló intézménye 
– 569, Egyéb alapítvány 
– 599, Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet 
Egyéb megkötés: 
– Székhely: A Támogatást igénylőnek Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel kell rendelkeznie. 
Egy támogatást igénylő egy támogatási kérelem benyújtására jogosult. Civil szervezet konzorciumi partnerként legfeljebb 3 projektben vehet részt. 
A konzorciumba maximum 2 partner vonható be, a konzorciumi vagy társulási megállapodásban legalább az alábbi feltételeket kell a résztvevő tagoknak egymással rendezni
– A tagok együttműködési kötelezettsége legalább a fenntartási időszak végéig. 
– A konzorcium képviseletére felhatalmazott szervezet, illetve a szervezet nevében eljárásra jogosult személy jogai és kötelezettségei. 
– A támogatásból megvalósítani kívánt feladatok felosztása (földrajzi terület és költségvetés szerint). 
– Saját forrás esetén saját forrás tagok közötti felosztása. 
– A beszerzett eszközök tulajdonjoga és számviteli aktiválása. 
– Kilépésre vonatkozó szabályok, a tagság megszűnése, szankcionálás. 
Együttműködési megállapodással a projektek végrehajtásába bevont civil szervezetek, intézmények száma nem korlátozott.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja 
4.3.1. A támogatási kérelem benyújtásának határideje 
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. április 1. napjától 2020. április 1-jéig van lehetőség. 
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: 
– 2018. május 1.: Az első értékelési határnapig az alábbi helyi önkormányzatok, illetve azok konzorciumai nyújthatják be támogatási kérelmüket: Budapest kerületei, valamint a megyei jogú városok. 
– 2018. június 1.: A második értékelési határnapig helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, illetve konzorciumok nyújthatják be támogatási kérelmüket. 
– 2018. július 1.: A harmadik értékelési határnapig helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, illetve konzorciumok nyújthatják be támogatási kérelmüket. 
– 2018. augusztus 1.: A negyedik értékelési határnapig helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, illetve konzorciumok nyújthatják be támogatási kérelmüket. 
– 2018. szeptember 1.: Az ötödik értékelési határnapig helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, illetve konzorciumok nyújthatják be támogatási kérelmüket. 
– 2018. október 1.: A hatodik értékelési határnapig helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, illetve konzorciumok nyújthatják be támogatási kérelmüket. 
– 2020. április 1..: A hetedik értékelési határnapig helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, illetve konzorciumok nyújthatják be támogatási kérelmüket. 
4.3.2. A támogatási kérelem benyújtásának módja 
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás8/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság 
1437 Budapest, Pf. 328. 
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 

Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak. 
5.1. A támogatás formája 
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. 
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége 
Jelen felhívás keretében a projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 20 millió Ft lehet. 
5.3. A támogatás mértéke, összege 
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 20 millió Ft. 
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/kehop-121-helyi-klmastratgik-kidolgozsa-valamint-a-klmatudatossgot-erst-szemlletformls-1

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag

   
Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. Ford, Henry
   
Kiemelt partnerünk
Kiemelt partnerünk
Pályázat keresés
   
   
   
Partnereink